Az alakuló ülés 2.1 pontjának tárgyalása során szót kívántam kérni, melyet Ön megtagadott, mivel a napirendi pont tárgyalását

"vita nélkül"-inek minősítette annak ellenére, hogy az SZMSZ-ben nem szerepel a "vita nélkül" kitétel. (1 . sz. melléklet)

Ezek után ügyrendi kérdésben kifogásoltam az alpolgármesterek választásának eljárását, mely szerint őket vita nélkül kell megválasztani. Miután a közgyűlés folyamán kértem a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökét, dr. Pintér Ferencet, nevezze meg, mely
jogszabály alapján kellene így eljárni, ő a Közgyűlés 23/1995. (VI.16.) számú rendeletére (SZMSZ) hivatkozott. Ezt követőn október 25-én kelt írásbeli válaszában hivatkozott jogszabályként már az 1990. LXV. tv. (Ötv.) került megjelölésre

I. Dr. Pintér Ferenc Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke levelében a következőket írja:

"Már a közgyűlésen (alakuló közgyűlés) jeleztem, hogy az Ötv. vonatkozó szakasza - amely meghatározza az alpolgármesterek választásának módját - az, amelyből ez a következtetés egyértelműen levonható ", (mármint hogy vita nélkül kell szavazni).

Ez azonban nem igaz, hisz a Közgyűlésen hivatkozott jogszabályként egyértelműen a Szervezeti és Működési Szabályzat került megnevezésre. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlés, alakuló közgyűlés jegyzőkönyv 15. oldal).

II.) Az SZMSZ az ügyrendi kérdésről a következőképen rendelkezik:

36.§ (1) Ügyrendi felszólalásnak minősül ajelen rendelet szabályainak betartásával kapcsolatos hozzászólás.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A közgyűlés a javaslatról a Jogi,
Ügyrendi és Közbiztonsági bizottság Elnökének meghallgatását követően vita nélkül határoz.

Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve (Jegyzőkönyv) szerint ez a határozathozatal elmaradt, így ezzel az SZMSZ megsértése (első ízben) megvalósult.

III.) Az Elnök Úr áíltal hivatkozott Ötv. 34.§ (1) bekezdése az alpolgármester megválasztásának kogens feltételeit szabályozza. Ezek a szabályok kizárólag a következőkre vonatkoznak:

a) alpolgármester csak megválasztott települési képviselő lehet
b) a polgármester kizárólagos joga, hogy javaslatot tegyen az alpolgármester személyére
c) a választáshoz minősített többségű döntés szükséges
d) titkos szavazással

Miután a bírói kommentár a kogenciát csak ezekre az esetekre vonatkoztatja, így nem vezethető le ebből az a következtetés - amit megtett az Elnök Úr -, hogy a képviselőtestület joga e vonatkozásban csak arra korlátozódik, hogy szavazzon az alpolgármesterek személyéről. Az a tény pedig, hogy a törvény konkrétan a vitáról nem rendelkezik, még nem jelentheti azt, hogy ki is zárja. Miután a törvény a képviselő-testület működésének, döntéshozatalának alapkérdéseit szabályozza, amelyek a törvényesség, az önkormányzati értékek, a demokratikus működés érvényesítését, a nyilvánosságot, a kisebbségi vélemények figyelembe vételét szolgálják, így minden más működési, eljárási szabályt a képviselő-testület maga határoz meg. Az Ötv. keretjellegéből adódóan tehát kevés a kötelező szabály. Így az alpolgármester választási eljárásának részletes szabályait a szervezeti- és működési szabályzatról szóló rendeletben a képviselő-testület állapítja meg.

IV.) Azonban a kérdést az SZMSZ sem tisztázza egyértelműen. Annyi azonban megállapítható, hogy azokban a kérdésekben, ahol a vitát el kívánják kerülni, ott a rendelkezést a "vita nélkül határoz" záradékkal látták el. (pl.: 17.§; 36.§; 38. §) Ez a záradék az alpolgármester választásáról szóló rendelkezés végén nem található meg, így feltehetően nem is állt a jogalkotó szándékában ezt így szabályozni.

V.) Az SZMSZ 32.§-a rendelkezik a vitáról és a 33.§ (2) zárja azt ki. Azaz tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni. Meglátásunk szerint az alpolgármester személyére tett javaslat nem tájékoztató jellegű, így a vitát meg lehetett volna tartani.

33.§ (1) a következőképen rendelkezik:

Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

Miután a jogszabály külön nem szabályozza az alakuló ülés eljárási szabályait, így arra a rendes közgyűlés szabalyai vonatkoztathatóak.

A Jegyzőkönyv szerint az alakuló közgyűlésen a 2. napirendi pontként szerepelt az alpolgármesterek megválasztása. A fenti rendelkezést figyelembe véve az elnöknek - ez esetben a Polgármesternek - kötelessége lett volna a napirend előtt az alpolgármesterek személye tekintetében lehetőséget biztosítani a vitára. Ennek elmulasztásával megsértette Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletet, s így jogszabálysértést követett el.

VI.) Személyi kérdésekben vitát kezdeményezni nem szokványos dolog, azonban ez az alakuló közgyűlésen a tájékozott döntés meghozatalát szolgálta volna. A vita lehetőségétől való megfosztás egyúttal elvette a képviselőtestülettől a lehetőséget, hogy meggyőződhessenek a jelöltek alkalmasságáról, s felelősségteljesen tudjanak szavazni. Az Alkotmány és az Ötv. demokratizmusra vonatkozó elvei csorbultak, ugyanis az Alkotmány 42.§-a kimondja, hogy:

a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önalló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

Az Ötv. 2.§ (1) rendelkezései szerint pedig

a helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

Felvetődhet a kérdés, hogy mennyire demokratikus az a választás, ahol a jelöltekről mit sem tudva, "vakon" szavaznak a képviselők.

VII.) Az Ötv. 1.§(3) szerint az Önkormányzat döntéseit az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A bírói kommentár azt a kiegészítést fűzi ehhez, hogy az önkormányzat döntése vagy rendelet vagy határozat. Az előbbi törvényességi felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság, míg az utóbbiét a bíróság végzi. Jelen esetben tehát a Szegedi Városi Bíróság jogosult eljárni.

Interneten egyébként megtekinthető több más megyei jogú város közgyűlésének jegyzőkönyve, melyek jól példázzák a demokratikus gyakorlatot.
A fentiekre tekintettel kérdezem, hogyan kívánja a jogsértő döntést hatályon kívül helyezni és a szavazást jogszerűen lefolytatni.

A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke a kérdésre már korábban, írásban teljes körűen válaszolt.

7. Kérdés