Szeged város belvárosának történetéhez lassan hozzátartozott a belvárosi, önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások rendszere. Az önkormányzat rendelet nem, de elvi megállapodást hozott, hogy a kiskörúton belül nem értékesít lakó ingatlant. Ennek elsősorban a vagyon megtartása, és ezáltal a hitelfelvételek finanszírozhatása volt a célja.
Így tehát, ha a belvárosban kívánt valaki lakni, vagy oda született, akkor csak bérleti jogot vásárolhatott. Mint tudjuk a bérleti jog egy piacképes tulajdon. Ezen tulajdon értéke kb. 80.000 HUF/ m2 volt. Ha valaki vett egy bérleti jogot, ezután lakbért kellett fizetnie az önkormányzat cége, az IKV felé. Alternatívája volt ez a saját tulajdonnak.

A képviselő testület legutóbbi döntése ezen lakbér fölemelését szavazta meg. Az így fölemelésre kerülő lakbér már eléri a piaci árat, mely a testület célja volt. Első hallásra ez rendjén is lenne, de mi ennek a hosszú távú következménye. Az eddig 80.000 HUF/m2 körüli ár legalább a felére fog zuhanni, tehát a bérleti joggal rendelkezők ezen tulajdona értékcsökkenést szenved. Vajon ki téríti meg számukra ezen értékcsökkenést? Ha Én vettem egy bérleti jogot 5 éve és ezt szeretném eladni jövőre, akkor ezen biztos buknék. Lesznek-e perek a különbözet behajtása végett? Lehet-e perelni egy teljes testületet adott döntése miatt? Azaz történt-e hatástanulmány, és végig gondolták-e ezt a T. képviselők.
(A szegedi bérlakás állomány szerencsésen növekszik, így az IKV ebből származó bevétele is. Vajon a régi rendszerből maradt cég átszervezésével, egy kisebb béremelés nem lett-e volna elegendő az IKV anyagi rendbetételére?)