Plakátháború - Szeged 1. rész
A jelenség!
Régen a városbeli plakátok zöme MAHÍR hirdetőoszlopokon volt látható. Mára már alig maradt ezekből egy-kettő mutatóba, és ezeken is csak pénzé lehet plakátolni hivatalosan. Aztán a rendszerváltás után az emberek elkezdtek plakátolni. Egyrészt reklám, másrészt, mert szabad volt, és kialakult, hogy a DÉMÁSZ oszlopaira helyezzék el az emberek, cégek, szórakozó helyek plakátjaikat. Van itt minden: régi, új választási plakát, albérlethirdetés, koncert, tanfolyam, könyv reklám, eltűnt, keresem, vennék, eladnám… Minden, mint egy apróhíedetés rovatban.
Az emberek plakátolnak, informálódnak a plakátokról, és szidnak mindenkit, aki plakátol, mert hogy csúnya, városképrongáló. És tényleg az.
Külön érdekesek a választások, és a választási plakátokat elhelyező szervezetek. Mindenki tudja, hogy mikor kell eltávolítani, és mindenki tudja, hogy maraéktalanul senki sem fogja eltávolítani azokat. De miért? Egyszer kellene elkezdeni a törvény maradéktalan betartását, és betartatását, és onnantól már menne, mint a karikacsapás.
Idén is volt ez téma, hiszen míg az országgyűlési választásokat követően a pártok ifjúsági szervezetei együtt kaparták le elavult hirdetéseiket, az önkormányzati választás kampánya közben Csapó Balázs tépkedett plakátokat, igaz idő előtt. Na és a többi? Miért csak a politikusok arcai, reklámjai zavarják az embereket? Évközben, szinte minden nap új és új plakátok jelennek meg mindenfelé, melyek néha sokkal zavaróbbak, mint a választási plakátok, hiszen akkor legalább számít rá az ember, és bízik abban, hogy a pártok csak leszedik egyszer…
Tehát egy szó mint száz, kedves közéleti személyek Szegeden! Legyenek következetessek a szegedi köztereket elborító plakátok kapcsán, és találjanak valami megoldást a Várost elcsúnyító papírlapok ügyében. Párthovatartozástól függetlenül!
